Ferencker

Gagyik az új padok a Nehru parton

2016. november 27. 19:33 - FodiKitti

Szeptemberben átadták a Nehru partot, azóta kirobbant a kakabotrány, amikor emberi ürülék csusszant ki a gyerekcsúzdából, a padokat mindenki utálja, a kutyások és gyerekesek között továbbra is dúl a háború, de vannak benne klassz dolgok is a 9. kerületi lakosok szerint.

460 millió forintból felújították a város egyetlen Duna part menti parkját, aminek az átadása óta két hónap telt el, ezért kimentünk, hogy megkérdezzük az embereket, mi jó és mi rossz a parton. A park azon túl, hogy be lett vetve fűvel és növényekkel, új padokat is kapott, amelyek nagy, színes kirakókockákra hasonlítanak, ezen kívül a játszóteret és kosárpályát is felújították, a Boráros térhez közel pedig a régi pisiszag és gané helyett deszkapálya van.

A parkot tényleg sokan használják, találkoztunk gyerekes családokkal, idősekkel, fiatalokkal, és külföldiekkel, akik futni járnak le, bár gumiaszfalttal nem szolgál nekik a Nehru part. Egy kétéves körüli kislánnyal érkezik az anyukája és nagymamája, aki rögtön arról kezd beszélni, hogy mennyire utálja a dizájnosnak mondott padokat, ugyanis nagyon kényelmetlenek. Kipróbáltuk: tényleg azok. A leülni kívánókat rögtön két választási lehetőség elé állítja a bútor, ha hátra akarunk dőlni, akkor a nagy ülőfelület miatt kénytelenek vagyunk feltenni a lábunkat, és egy fél-ülőhelyzetet felvenni, ha viszont szeretnénk a lábunkat a talajon tartani, akkor nem tudunk hátra dőlni. Ezzel nem is lenne semmi baj, de csak, akkor ha fetrengeni akarunk, elegánsan, egyenes háttal, összezárt lábakkal leülni nem fogunk a Nehru parton, mert más pad nem igazán van, csak a park túloldalán akad egy-kettő.

„Az idősek ki vannak innen zárva” – mondja a nagymama, utalva az ülőhelyek formájára. Már többször is jelezte a 9. kerületi önkormányzatnak, hogy rakjanak rendes padokat az idősebb nemzedék számára, azonban a park a főváros tulajdonában van, a főpolgármester pedig azt javasolta a néninek, hogy üljön a bútor szélére és könyököljön a háttámlára.

A bútorokkal a néni szerint nemcsak a nagy ülőfelület a probléma, hanem az is, hogy nagyon kemények és mindegyikben van egy x alakú vájat, ami még kényelmetlenebbé teszi őket. Egy másik idős hölgy ezt mondta:

„Szerintem a régi fapadok sokkal jobban illettek ide. Állandóan koszos, senki nem tud ráülni, ha esik az eső, akkor megáll rajta a víz. Én ezen még ülni nem láttam senkit. Én se használom, de tegyük hozzá, hogy hideg van.”

A felújítás előtt is voltak az újakhoz hasonló bútorok, amiket lehetett mozgatni és a fiatalok előszeretettel használták, de voltak klasszikus barna padok, amikre anélkül is rá lehetett ülni, hogy felhúztuk volna a lábunkat a nyakunkba.

 „A másik az, hogy egy ilyen hatalmas nagy parknak kellene egy őr” – mondja a nagymama, aki hozzáteszi, hogy a kerület egyik jóval kisebb parkjának van őre, de itt is állítólag a BKK régi épülete mellett, ahol a 2A-s villamos megállt, parkol egy autó, ahonnan valaki figyeli a parkot, de nem tudják pontosan, hogy miért van itt.

Az autó valóban ott áll, a szélvédőjének egy biztonsági cég táblája van neki támasztva, de amikor megkérdezzük a kocsiban filmet néző férfit, kiderül, hogy szó sincs park őrzéséről, ugyanis ő csupán a volt BKK ház helyett épülő mosdó építőanyagait őrzi és elkészülhetne már, mert nagyon unja.

A ferencvárosiak szerint azért is szükség lenne egy őrre, mert mint korábban mi is megírtuk, hol a csúszdából csusszant ki, hol a mászókán találtak emberi végterméket. Ráadásul a kutyások-gyerekesek háborúja sem ért véget a park felújításával, mert bár a park területén mindenhol tábla tiltja, hogy kutyát behozzanak a területre, mégis sokan elengedik a pórázról a kedvencüket. Éppen egy agárkutyáját szabadon engedő srácot kérdezzük meg arról, hogy látta-e az elhelyezett táblákat.

„Igen, de nem érdekel. A park nem csak azért van, hogy nézzük.”

A táblák is hirdetik, hogy a Petőfi híd túloldalán van egy kutyafuttató, azoknak, akik nem szeretnek pórázon sétáltatni, de a fiú azt mondja, hogy egy agár kutyát nem fog egy ketrecbe vinni. Szerinte egyébként sincs ebből konfliktus, a kutyák lerendezik maguk között a hatalmi viszonyokat, az emberek is sokszor megállnak és nézik, ahogy a kutyák szaladgálnak. Olyan persze mindig akad – általában idősek vagy gyerekes családok – akik rájuk szólnak, hogy ezt a parkot a gyerekeseknek újították fel és nem szeretnék, ha a gyerek kakába tenyerelne.

A parkban viszont többen is dicsérték a játszóteret, ahova a kakabotrány ellenére is szívesen viszik a gyerekeiket, de az is királynak tartják, hogy a korábbi sík területet dimbes-dombossá tették, aminek piknikezés közben akár neki is lehet dőlni, vagy a kicsik szánkózhatnak rajta télen.

Ezúttal emberi ürülékbe szerencsére nem botlottunk bele, de egy széttaposott kutyakakiba az egyik csodapad előtt igen, ami azért is lepett meg minket, mert a fűben viszont nem nagyon találtunk.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ferencker.blog.hu/api/trackback/id/tr6912004354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Burgermeister 2016.11.28. 18:35:34

Ki találta ki ezt a gagyi műanyag szart? Azzal kellene minden nap tisztítattni.